Béren kívüli juttatások
A személyi jövedelemadó (szja) törvény jövő évi változásainak legvitatottabb eleme a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adózásának átalakítása. Az már a nyáron eldőlt, hogy évi 100 ezer forint pénzben kifizetett összeg, és csak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás lesz együttvéve legfeljebb évi 450 ezer forint (a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint) rekreációs keretben kedvezményes egészségügyi hozzájárulás mellett adható juttatás, míg a jelenleg még kedvezményes béren kívüli juttatások (étkezési támogatás, Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, kedvezményes üdültetés, átvállalt iskolarendszerű képzés, a munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös pénztárakba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe) egyes meghatározott juttatásként lesz adható.
Ezzel összefüggésben a benyújtott törvényjavaslat két enyhítő módosítást indítványoz:
– A juttatások értékének eddigi 1,19-szeres szorzója 1,18-szoros szorzóra csökkenne. Ez azt jelenti, hogy a rekreációs kereten belül a pénzben és a SZÉP-kártya támogatásként adott juttatás közterhe 1,18x(0,15 szja+0,14 eho)=34,22 százalék lenne, szemben a jelenlegi 34,51 százalékkal, ami a keret teljes kihasználása esetén 1305 forinttal kevesebb költséget jelent majd a munkáltatónak. Az egyes meghatározott juttatások közterhe a szorzócsökkentés következtében 1,18x(0,15 szja+0,27 eho)=49,56 százalék lenne az eddigi 49,98 százalékkal szemben, ami 100 ezer forintonként 420 forint költségmegtakarítást jelenthet a juttatónak.
– A törvényjavaslat úgy módosítaná a szja-törvény 89. paragrafusának (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezést, miszerint a 2016. december 31-én hatályos 71. paragrafus szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. paragrafus szerint béren kívüliként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. Így az eddigi összes béren kívüli juttatás korlátozás nélkül lenne adható majd 49,56 százalék adóval, egyes meghatározott juttatásként.
Lakáscélú munkáltatói támogatás
Előre is látható korrekció igazítja helyre a lakáscélú munkáltatói támogatás szempontjából az együttköltöző, együttlakó családtagok fogalmának már az idén augusztus 1-jétől érvényes meghatározását. Mint korábban megírtuk, nyilvánvalóan nem szándékolt szövegromlás történhetett azáltal, hogy a korábbiaktól eltérően jelenleg a támogatott munkavállaló és annak anyósa, apósa nem szerepel a figyelembe vehető létszámban. Jeleztük továbbá, hogy a testvérek kizárása is indokolatlan, hiszen gyakori az egyedülálló testvérek összeköltözése, együttlakása akár egymással, akár a közeli hozzátartozó családjával.
Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szja-törvény 1. számú mellékletének módosuló 9.3.4. d) pontja szerint
„együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét”.
Pontosítás várható a szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. c) pontját érintően is, miszerint a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően
ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a nyolc négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb harminc négyzetméter, legalább egy két méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.
A harminc négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a hatvan négyzetmétert, úgy két szobaként kell a helyiséget figyelembe venni.
A nyolc négyzetméternél nagyobb, de tizenkét négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.
Mindkét korrigált meghatározás visszamenőlegesen, 2016. augusztus 1-jétől alkalmazható lesz, ha azokat elfogadja a parlament.
Forrás: adozona.hu