Szeptember 30-án módosul, illetve bővül a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységek köre, legalábbis a kihirdetett jogszabályok szerint (9/2016. (III. 25.) NGM rendelet, amely módosította a 48/2013. (XI.15) NGM rendelet – továbbiakban pénztárgéprendelet – 1. számú mellékletét).

1.  Az első kérdés, hogy mikor kell mindenképpen számlát és nem nyugtát kiállítani? Erre az áfatörvény adja meg a választ. Kérés nélkül kötelező számlát adni, ha
– az ellenérték kiegyenlítése átutalással történik, vagy
– a címzett státusza szerint egy másik áfaalany, vagy ha nem áfaalany ugyan, de jogi személy, vagy
– az ügyleti ellenérték bruttó összege eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot, vagy
– az ügyletre az úgynevezett közösségi távértékesítés szabályai vonatkoznak (áfatörvény 29. §), – a termékértékesítés azért áfamentes, mert az a közösség más tagállamába irányul (áfa törvény 89. §-a), illetve a termék értékesítőjének speciális áfaalanyisága van (áfatörvény 6. § (4) bekezdése).

2.  Vannak esetek, amikor kéréshez kapcsolódik a számlakiállítási kötelezettség, mégpedig az előzőek maradékelvén a másik fél, nevezetesen a vevő döntésétől függ, hogy az eladónak, vagy szolgáltatónak kell-e számlát adnia. Ilyen a következő eset, vagyis ha

– az ellenérték maradéktalan kiegyenlítése a teljesítésig, illetve a teljesítés napján egyidejűleg készpénzzel (bankjegy, érme), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például bankkártya) vagy pénzhelyettesítő eszközzel (például utalvány) történik, és

– a számla címzettje nem áfaalany természetes személy (magánszemély), és

– az ügyleti ellenérték bruttó összege nem éri el a 900 ezer forintot, és

– az ügylet, illetve az ügyletet teljesítő személye nem esik speciális áfaügyi megítélés alá.

Az utóbbi felsorolt esetnél tehát a meghatározó az, hogy a számla címzettje (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője) kér-e számlát, függetlenül attól, hogy a számla kibocsátója (termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója) az ügylet adatait az online típusú pénztárgépben már rögzítette-e, vagy nem. Ha a vevő kér számlát, akkor a számlakibocsátás jogcíme az áfatörvény 165. § (1) bekezdés b) pontján alapul, ezért az így adott számlával kapcsolatosan nem terhelné egyébként sem potenciális (nyugta helyetti) adatszolgáltatási kötelezettség a kibocsátót.

3.  Az előző feltételek esetén, de azzal az eltéréssel, hogyha a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője nem kér számlát, következik be az – az áfatörvény 166. § (1) bekezdése alapján –, hogy az értékesítő vagy a szolgáltató adóalany mentesül a számlaadás alól, de egyúttal nyugtaadási kötelezettsége keletkezik. Ez alól a törvény erejénél fogva akkor mentesül, ha sajtóterméket értékesít, szerencsejáték-törvény hatálya alatti szerencsejáték-szolgáltatást nyújt, vagy kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést útján teljesíti a tevékenységét.

4.  Ha az előzőek nyomán nyugtaadási kötelem áll fenn, akkor vizsgálandó a vállalkozó tevékenységi köre a pénztárgéprendelet szerint. Ugyanis, ha a pénztárgéprendelet 1. számú mellékletében szerepel a vállalkozó által végzett tevékenység, akkor online pénztárgéppel kell a nyugtát kiállítania. Ha nem szerepel a tevékenységi kör a pénztárgéprendeletben, akkor továbbra is fennáll a lehetőség a kézi nyugta kiállításának. A hivatkozott mellékletben szereplő tevékenységek köre hosszú idő után módosul szeptember 30-án. Tehát a vállalkozásnak kiemelt érdeke, hogy pontosan határozza meg a végzett tevékenysége statisztikai besorolását, tekintettel arra, hogy a pénztárgéprendelet a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 jegyzékére hivatkozik. Ha a vállalkozás bizonytalan tevékenységének pontos besorolásában, akkor a helyzet tisztázása érdekében javasolható, hogy a KSH Információszolgálatához forduljon.

Tekintettel arra, hogy hosszú idejű állandóság után szeptember végétől következik be változás a pénztárgépes tevékenységek körében, a következőkben utalok az eddig hatályos tevékenységi körre, és a szeptember 30-ától módosuló listára is, amelynek alapján ellenőrizhetjük a saját tevékenységi érintettségünket, amely meghatározó a helyzet tisztázásához.

A pénztárgéprendelet szerint jelenleg hatályos szabályok:

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

Az áfatörvény 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

• ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
• bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
• bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
• bd) a termelői borkimérés,
• be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

A pénztárgéprendelet szerint 2016. szeptember 30-ától hatályos szabályok:

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre

Az áfatörvény 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész-kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

6. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

7. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

8. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

9. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

10. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

11. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

12. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

13. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Pillanatnyilag a fent említettek olvashatók ki a kihirdetett jogszabályokból. Ám a miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakból, miszerint felülvizsgálják a pénztárgéprendeletet, még az is következhet, hogy szeptember 30-áig újabb, megváltoztatott előírások születnek.

Forrás: adozona.hu