1. A cégtáblával és egyéb tájékoztató táblákkal kapcsolatos általános tudnivalók

A cég a székhelyét cégtáblával köteles megjelölni. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címe, ahol a cég hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, továbbá a székhellyel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése történik.

Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is, így a cégtábla kihelyezése ezen szervezetek bejegyzett irodájánál nem mellőzhető.

A cég székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül olyan ingatlan szolgálhat, amely a cég tulajdonában áll, vagy amelynek használatára a cég jogosult. 

A cégtábla méretét, kialakítását a jogszabály nem határozza meg, azonban alkalmasnak kell lennie arra, hogy a postai kézbesítő, hatóságok, ügyfelek, üzletfelek a cégtábla alapján a céget megtalálják. 

A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről.

Az adóhatóság helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a cég székhelyének valódiságát. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a székhelyet cégtábla nem jelzi, a cég a székhelyen nem lelhető fel, továbbá az ingatlan kezelőjének nincsen tudomása a cégről, az adóhatóság elrendeli a cég adószámának felfüggesztését. 

Az adószám felfüggesztése azonban nem a legsúlyosabb következmény. A cégbíróság az ún. ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként megszűntnek nyilváníthatja a székhelyén meg nem található céget.

A cégbíróság általi megszűntnek nyilvánítás akkor következhet be, ha a cég a székhelyén nem található, az érkező küldemények átvételét nem biztosítja és a cégbíróság felhívására a törvényes működés helyreállítására 60 napos törvényi határidőn belül sem került sor. Amennyiben a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen, a cégjegyzékbe bejegyzett tagok közvetlen megkeresését foganatosítja a cégbíróság vagy a Cégközlönyben közzétett hirdetményben hívja fel a tagokat a törvényes működés helyreállítására. 

1.2. Az egészségügyi szolgáltatók cégtáblájára vonatkozó speciális szabályok

Az egészségügyi szolgáltató cégtáblájára vonatkozóan a jogszabály szigorú rendelkezéseket állapít meg az ellátásra jogosultak érdekeinek védelmében. Egészségügyi szolgáltatónak minősül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet. Függetlenül a tulajdoni formától és fenntartótól. 

Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a tevékenységének végzése céljából épületet, helyiséget tart fenn, a cégtáblát az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál kell elhelyezni. A cégtáblán fel kell tüntetni a szolgáltató hivatalos nevét, (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást.

1.2.1. A klinika elnevezés használata

A „klinika” elnevezést kizárólag orvostudományi képzést folytató, egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely területi ellátási kötelezettsége mellett az adott egészségügyi szakterület oktatását, elméleti, gyakorlati fejlesztését is ellátja kutatási tevékenység mellett.

1.2.3. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyén elhelyezendő információs tábla

Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén el elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát, illetve szakmákat, vagy a szervezeti egység működési engedély szerinti elnevezését, továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. 

Az egészségügyi szolgáltató a betegek számára elérhető módon tájékoztatást köteles adni az egészségügyi szolgáltatásaira kötött felelősségbiztosítása meglétéről és működési engedélyének érvényességéről.

Azon egészségügyi szolgáltató, amely a közszolgáltatáson túlmenően azonos helyszínen nem közfinanszírozású szolgáltatást is nyújt, köteles feltüntetni az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét. 

1.2.4. Térítés ellenében végzett szolgáltatás esetén fennálló tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben az egészségügyi szolgáltató térítés ellenében végzi a tevékenységét, köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni az általa megállapított díjakat, beleértve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat is. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről. 

1.3. Egyéb, jogszabályon alapuló, tábla felhasználásával történő tájékoztatási kötelezettség

1.3.1. Munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések

A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni akkor, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében lévő személyre veszélyt, vagy ártalmat jelentő veszélyforrás kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem küszöbölhető ki.

A munkáltató biztosítani köteles azt hogy a munkavállalók a biztonsági jelzések jelentését és az azzal kapcsolatos kötelezettségeket elsajátítsák és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismerjék. 

A munkavállalók a biztonsági jelzések figyelembe vételére kötelesek. 

A biztonsági, illetve figyelmeztető jelek ábráit a 2/1998.(I.16.) MüM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza:

A biztonsági jelek méretadatait a fenti rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza:

Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.

Fontos tudni, hogy a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szab ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság mértéke 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. 

1.3.2. Építőipari kivitelezési tevékenység

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, 50 millió forint számított építményértéket meghaladó építőipari tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható táblán fel kell tüntetni 

a) az építtető nevét, megnevezését, 

b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, 

c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, 

d) a tervező nevét, megnevezését, 

e) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét, 

f) az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét. 

Fontos tudni, hogy a nem építési engedély köteles, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni 

a) az építtető nevét, megnevezését, 

b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, 

c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, 

d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, 

e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését. 

1.3.3. Üzletek nyitva tartása

A kereskedelemről szóló törvény értelmében az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a kereskedő köteles a vásárlókat tájékoztatni. 

1.3.4. Pénzváltási tevékenység

A vonatkozó jogszabály értelmében pénzváltási tevékenység végzéséhez az egyéb jelen komplex témában nem részletezett tárgyi feltételek megléte mellett árfolyamjegyzék, illetve az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla szükséges.

A pénzváltóval kapcsolatban álló hitelintézet évente köteles ellenőrizni azt, hogy a pénzváltási tevékenységét közvetítő a jogszabályoknak megfelelően végzi-e a tevékenységét. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell az MNB részére, ha a közvetítő tevékenysége jogszabályba ütközik. 

1.3.5. Dohányzási korlátozással összefüggő feliratok

A törvény értelmében szembetűnő módon meg kell jelölni a dohányzási korlátozással érintett helyiségeket, továbbá a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint a nemdohányzó intézményeket. 

A felirat vagy jelzés méretének legalább A/4-es nagyságúnak kell lennie. A feliraton vagy jelzésen szereplő “DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és “TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük. A kötelezően alkalmazandó feliratokat a 39/2013. (II.14) kormányrendelet 7. sz. melléklete tartalmazza:

online.kpr.hu/uploaded-files/2016/06/…

Fontos tudni, hogy a dohányzást korlátozó, illetve megengedő jelzés, felirat az elektronikus cigaretta, illetve a dohányzást imitáló eszközök használatára is vonatkozik. 

Egészségvédelmi bírság kiszabására kerül sor

a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, 

a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, 

a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén.

Az egészségvédelmi bírság összege legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft fenti kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.

1.3.6. A dohányboltok külső felületén megjeleníthető feliratok szabályai

A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni: 

a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat; 

b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: 18″, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik; 

c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok; 

d) a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés; 

e) jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra azzal, hogy semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal, kivéve a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzést, illetve a “Nemzeti Dohánybolt” feliratot.

 

Forrás: online.kpr.hu