Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos egyben az ügyvezető is, máshol nincs semmilyen jogviszonya. Lehetőség van-e arra, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban lássa el, és ebben az esetben milyen jogviszonyban működhet közre személyesen, milyen járulékterhek mellett? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Egyszemélyes kft. tagjának munkaviszonyban ellátott ügyvezetése esetén az a különleges helyzet áll elő, hogy a tag egyidejűleg betölti mind a munkavállaló, mind a munkáltató szerepét. Azaz önmaga foglalkoztatója.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.), amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban is dolgozhat, nem tesz különbséget egyszemélyes vagy több taggal rendelkező kft. között. A Ptk. jogértelmezése szerint, ami nem tiltott, az szabad, azaz az egyszemélyes kft. tagja dolgozhat ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben saját maga írja alá a munkaszerződést, mint munkáltató, és mint munkavállaló is.
A munkaügyi bíróság viszont ettől eltérően ítéli meg ezt a kérdést. Egy legfelsőbb bírósági döntés szerint senki sem lehet egyben munkavállaló és munkáltató. Ez az álláspont már akkor is élt, amikor a korábban hatályban lévő gazdasági társaságról szóló törvény (Gt.) kimondta, hogy az egyszemélyes kft. ügyvezetője akkor dolgozhat munkaviszonyban, ha az alapító okiratba belefoglalják, hogy munkaviszonyban is elláthatja a teendőit az ügyvezető.
Összegezve: a Ptk. engedi, hogy az egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést munkaviszonyban lássa el, csak munkaügyi bíróság elé nem kerüljön az ügy.
Ha a nem nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabérét az alábbi tb-közterhek csökkentik:
- 10 százalék nyugdíjjárulék,
- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
- 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
- 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
Ha az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen tagsági jogviszonyban is közreműködik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza az úgynevezett minimális alapok utáni tb-közterherfizetést. A másik jogviszony a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés.
36 órát elérő munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a társas vállalkozó által fizetendő természetbeni, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.
Forrás: adozona.hu