OLCSÓBB LESZ A CAFETÉRIA! ITT VANNAK A LEGÚJABB TERVEZETT SZJA-VÁLTOZÁSOK

A személyi jövedelemadózást érintő javaslatok is szerepelnek a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagban. A javaslatok egy része a nyáron már kihirdetett, részint csak jövőre hatályba lépő rendelkezéseket érinti. Cikkünk ezek közül hívja fel a figyelmet a legfontosabbakra.

Béren kívüli juttatások

személyi jövedelemadó (szja) törvény jövő évi változásainak legvitatottabb eleme a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adózásának átalakítása. Az már a nyáron eldőlt, hogy évi 100 ezer forint pénzben kifizetett összeg, és csak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás lesz együttvéve legfeljebb évi 450 ezer forint (a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint) rekreációs keretben kedvezményes egészségügyi hozzájárulás mellett adható juttatás, míg a jelenleg még kedvezményes béren kívüli juttatások (étkezési támogatás, Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, kedvezményes üdültetés, átvállalt iskolarendszerű képzés, a munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös pénztárakba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe) egyes meghatározott juttatásként lesz adható.

Ezzel összefüggésben a benyújtott törvényjavaslat két enyhítő módosítást indítványoz:

– A juttatások értékének eddigi 1,19-szeres szorzója 1,18-szoros szorzóra csökkenne. Ez azt jelenti, hogy a rekreációs kereten belül a pénzben és a SZÉP-kártya támogatásként adott juttatás közterhe 1,18x(0,15 szja+0,14 eho)=34,22 százalék lenne, szemben a jelenlegi 34,51 százalékkal, ami a keret teljes kihasználása esetén 1305 forinttal kevesebb költséget jelent majd a munkáltatónak. Az egyes meghatározott juttatások közterhe a szorzócsökkentés következtében 1,18x(0,15 szja+0,27 eho)=49,56 százalék lenne az eddigi 49,98 százalékkal szemben, ami 100 ezer forintonként 420 forint költségmegtakarítást jelenthet a juttatónak.

– A törvényjavaslat úgy módosítaná a szja-törvény 89. paragrafusának (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezést, miszerint a 2016. december 31-én hatályos 71. paragrafus szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. paragrafus szerint béren kívüliként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. Így az eddigi összes béren kívüli juttatás korlátozás nélkül lenne adható majd 49,56 százalék adóval, egyes meghatározott juttatásként.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Előre is látható korrekció igazítja helyre a lakáscélú munkáltatói támogatás szempontjából az együttköltöző, együttlakó családtagok fogalmának már az idén augusztus 1-jétől érvényes meghatározását. Mint korábban megírtuk, nyilvánvalóan nem szándékolt szövegromlás történhetett azáltal, hogy a korábbiaktól eltérően jelenleg a támogatott munkavállaló és annak anyósa, apósa nem szerepel a figyelembe vehető létszámban. Jeleztük továbbá, hogy a testvérek kizárása is indokolatlan, hiszen gyakori az egyedülálló testvérek összeköltözése, együttlakása akár egymással, akár a közeli hozzátartozó családjával.

Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szja-törvény 1. számú mellékletének módosuló 9.3.4. d) pontja szerint

„együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét”.

Pontosítás várható a szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. c) pontját érintően is, miszerint a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a nyolc négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb harminc négyzetméter, legalább egy két méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.

A harminc négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a hatvan négyzetmétert, úgy két szobaként kell a helyiséget figyelembe venni.

A nyolc négyzetméternél nagyobb, de tizenkét négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

Mindkét korrigált meghatározás visszamenőlegesen, 2016. augusztus 1-jétől alkalmazható lesz, ha azokat elfogadja a parlament.

 

Forrás: adozona.hu

FONTOS RÉSZLETEK: SZÉPÍTIK A KATÁT

Bevételi értékhatár, ingatlan bérbeadás, adóalanyiság újbóli választása, a kisadózó jövedelme, nevelőszülők: címszavakban ezeknél a részletszabályoknál javasol módosítást az adócsomag.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a benyújtott javaslatok alapján várhatóan az alábbiak szerint módosul:

Főállású kisadózók köre

A benyújtott javaslat szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózók nem minősülnek főállású kisadózónak, így ők havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésére lesznek kötelezettek.

Bérbeadásból származó bevétel bejelentése

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság egyik feltétele, hogy adózó saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből nem szerez bevételt. Ilyen bevétel megszerzése esetén megszűnik az adóalanyiság e bevétel megszerzését megelőző nappal. A benyújtott javaslat szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles lesz e bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése végett.

Bevételi értékhatár emelése

A benyújtott javaslat szerint duplára emelkedik az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Abban az esetben, ha adózó nem lesz kötelezett egy adott hónapban az adót megfizetni, akkor a 12 millió forint bevételi értékhatár csökken, ugyanis ilyen esetben az adókötelezettséggel érintett hónapok számát kell 1 millió forinttal szorozni. Igaz, az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára csak 8 millió forint lesz, de így is megállapítható, hogy talán ez a legkedvezőbb változás a katások tekintetében a jövő évtől. A tapasztalatok szerint egyre több nyugdíjas őstermelő érdeklődik a kata iránt az adminisztráció egyszerűsége miatt.

Az adóalanyiság újraválasztásának lehetősége 

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint amennyiben a katás vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra a tételes adót.

A benyújtott javaslat szerint ez az időszak a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökken.

Emelt összegű kata

Adózónak lehetősége van arra, hogy emelt összegű tételes adót fizessen annak érdekében, hogy a majdani ellátásai is emelkedjenek.

Erről a választásról bejelentést kell tenni és az emelt összegű adót már a bejelentés hónapjára vonatkozóan is meg kell fizetni a hatályos rendelkezés szerint. A várható változás az, hogy ilyen esetben a választás bejelentését követő hónaptól kell az emelt összegű adót megfizetni.

Kisadózó jövedelme 

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A javaslat szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Ez azt jelenti, amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben például nem ért el bevételt, akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet.

Már elfogadott változások

A nyári adócsomagban az alábbi változások kerültek bevezetésre:

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás nem része a katás bevételnek

2016. június 16-ától a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás nem része a kisadózó vállalkozás bevételének. Ez a  módosítás – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is alkalmazható, vagyis aki  a támogatások miatt lépte át a rá vonatkozó bevételi értékhatárt és emiatt 40 százalék további adót kellett fizetnie, az  önreviziót nyújthat be az adóhatósághoz. (Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak a  olyan támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Itt kell megjegyezni, hogy a földalapú támogatás viszont része a atás bevételnek a jelenleg hatályos rendelkezések szerint. Álláspontom szerint katás bevételnek minősül a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése is, mivel a katás időszakban minden költségetelszámoltnak kell tekinteni, és az visszatérített adóként funkcionál.)

Kintlévőségek

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerzi meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja 2016. június 16-ától – az evásokhoz hasonlóan – az adóalanyiság megszűnésének a napja.

Kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók keresőképtelensége

A kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni vagy társas vállalkozó nem jogosult táppénzre, mivel nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A hatályos rendelkezés szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózóknak akkor is meg kell fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. A módosítás 2017. január elsejétől mentesíti az érintett kisadózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

MINIMÁLBÉR 2017 – GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2017 – SZÁMÍTÁSOK LETÖLTHETŐ TÁBLÁZATTAL

Megszavazták a 2017-es minimálbér 15%-os emelését – (111.000 ft-ról 127.650 ft-ra) –  és a garantált bérminimum – (129.000 ft-ról 161.250 ft-ra) – 25%-os emelését, továbbá a szociális hozzájárulási adó 5%-os csökkentést 27%-ról 22%-ra.

A minimálbér csak a 9-es feor-on alkalmazásban lévőkre használható, azaz jellemzően a garantált bérminimumot kell használni a legtöbb kisvállalkozónál alapnak.

Ez ugye munkaviszonyra értendő, de a tagi jogviszonynál emelt alap van a szociális hozzájárulási adóra (112,5%) és a levont egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékra (150%).

Nézzük mit jelentenek a 2017-es változások.

  • Minimálbér munkaviszonyban

bruttó 127.650 ft

Munkavállalótól levont járulékok:

szja 15%: 19.148 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 12.765 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%: 10.850 ft

összes levont járulék: 42.763 ft

kifizetendő nettó munkabér: 84.887 ft

Munkáltatónak még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó 22%: 28.083 ft

szakképzési hozzájárulás 1,5%: 1.915 ft

összes munkáltatónak pluszban fizetendő járulék: 29.998 ft

Összes költsége a munkáltatónak egy minimálbéren dolgozó után: 157.648 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 84.887 ft-ot a munkáltató, az neki 157.648 forintjába kerül!

  • Garantált bérminimum munkaviszonyban:

bruttó 161.250ft

Munkavállalótól levont járulékok:

szja 15%: 24.188 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 16.125 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%:  13.706 ft

összes levont járulék: 54.019 ft

kifizetendő nettó munkabér: 107.231 ft

Munkáltatónak még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó 22%: 35.475  ft

szakképzési hozzájárulás 1,5%:  2.419 ft

összes munkáltatónak pluszban fizetendő járulék: 37.894  ft

Összes költsége a munkáltatónak egy garantált bérminimumon dolgozó után: 199.144 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 107.231 ft-ot a munkáltató, az neki 199.144 forintjába kerül!

  • Minimálbér tagi jogviszonyban vagy normál egyéni vállalkozó, aki NEM szakképzett munkát végez:

kivét bruttó 127.650 ft

levont járulékok:

szja 15%: 19.148 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 12.765 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (191.475 ft emelt alapra) 8,5%: 16.275 ft

összes levont járulék: 48.188 ft

kifizetendő nettó kivét: 79.462 ft

Tagi jogviszonyban lévőnek vagy ev-nek még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó (emelt alap 143.606 ft) 22%: 31.593 ft

szakképzési hozzájárulás (alapja a szocho alap) 1,5%: 2.154 ft

összes tag jogviszonyban vagy ev-ként pluszban fizetendő járulék: 33.747ft

Összes költsége tagi jogviszonyban vagy ev-ként minimálbér után: 161.397 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 79.462 ft-ot az egyéni vállalkozó vagy a tagi jogviszonyban lévő, az neki 161.397 forintjába kerül!

  •  Garantált bérminimum tagi jogviszonyban vagy normál egyéni vállalkozó, aki szakképzett munkát végez:

kivét bruttó 161.250ft

levont járulékok:

szja 15%: 24.188 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 16.125 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (241.875 ft emelt alapra) 8,5%: 20.559 ft

összes levont járulék: 60.872 ft

kifizetendő nettó kivét: 100.378 ft

Tagi jogviszonyban lévőnek vagy ev-nek még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó (emelt alap 181.406 ft) 22%: 39.909 ft

szakképzési hozzájárulás (alapja a szocho alap) 1,5%: 2.721 ft

összes tag jogviszonyban vagy ev-ként pluszban fizetendő járulék: 42.630 ft

Összes költsége tagi jogviszonyban vagy ev-ként minimálbér után: 203.880 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 100.378ft-ot az egyéni vállalkozó vagy a tagi jogviszonyban lévő, az neki 203.880 forintjába kerül!

A táblázat innen letölthető: Klikk ide

Forrás: vallalkozas-okosan.blog.hu